highlike

VHILS

VHILS2

source: highlike
Alexandre Farto aka Vhils Portuguese artist Alexandre Farto (1987) has been interacting visually with the urban environment under the name of Vhils since his days as a graffiti writer in the early 2000s. He grew up in Seixal, an industrialised suburb of Lisbon, and was deeply influenced by the transformations brought on by the intensive urban development Portugal underwent in the 1980s and 1990s. He started working with stencils and non-conventional media around 2004 and exhibiting his work with the VSP collective. In 2006 he joined renowned Lisbon gallery Vera Cortês Art Agency, which led to several collective shows and his first solo exhibition in early 2008. He moved to London in 2007 to study at the University of the Arts (Central St Martins College of Art and Design). In 2008 he took part in The Cans Festival, where his groundbreaking carving technique – which forms the basis of the “Scratching the Surface” series – was first presented to a wide audience and was met with critical acclaim. He has been presenting his artwork in festivals, solo and collective shows and site-specific interventions around the world ever since. An avid experimentalist, he has been developing his aesthetics of vandalism in a plurality of media – from stencil painting to wall carving, from pyrotechnic explosions to 3D modelling – expanding the boundaries of visual expression. Vhils currently works with Lazarides Gallery (UK), Vera Cortês Art Agency (Portugal), and Magda Danysz Gallery (France and China).
Photographer: Vhils
.
.
.
.
.
.
.
source: inspirationgreen
“My work is really concerned with trying to question the reality we live in, in these urban environments where most of us live now, so it deals with social urbanity,” Vhils says.” “I’m really trying to focus on the act of destruction as a creative force in itself.
“I believe that, as social animals, we are all composed and shaped by a variety of different influences which are layered onto us. We are formed by these social and historical layers which are provided by the environment and context we grow up and live in. This same environment can also be seen as being composed by a vast amount of layers which have shaped it into what it is today.
“In a very symbolical way, I believe that by removing some of these layers and leaving other, deeper and therefore older, layers, we can expose some of the things which have been forgotten or discarded along the way. Some of these might be truly important or valuable, or even just interesting or whatever. These lost memories compose who we are today.”
.
.
.
.
.
.
source: odditycentral
Can beauty be created out of destruction and chaos? Portuguese artist Alexandre Farto believes that it can, and offers his incredible chiseled portraits on the side of buildings, as proof.
23-year-old Farto, aka Vhils, grew up in Seixal, on the outskirts of Lisbon, and became interested in graffiti art during the late 1990s. Apparently, at some point that just wasn’t enough for him and he started looking for other ways to express his creativity through urban art. He came up with subtractive art, which involves creating detailed portraits by breaking away pieces of walls, by using various techniques. His amazing works have been chiseled onto various derelict buildings around Europe and featured in exhibitions alongside pieces by world-renowned street artists the likes of Banksy. The young artist hopes his “faces in the city” portraits will inspire people to see beyond what meets the eye.
To create his magnificent portraits, Alexandre Farto usually begins by sketching out the piece in spraypaint before using a variety of destructive techniques to get rid of wall plaster. His arsenal includes hammers, drills, chisels, bleach and even explosives. After he has removed the excess plaster from the wall, Farto will often use additional color and shading to refine the look of his artworks. Still, “It’s never me who determines the final form of a piece,” Vhils says. “I never have and never want to have absolute control over what I’m doing – I like the unexpected and the uncertain.”
Watching the artist at work, you may find the creative process brutal and destructive, but the final results are simply mind-blowing. “The idea is to take the act of vandalism – the act of destroying in order to create – to the extreme, as modus operandi” Farto says.
.
.
.
.
.
.
source: aa13
Alexandre Farto aka Vhils est un artiste portugais qui travaille sur les façades de bâtiments anciens à l’aide d’outils tels que burins, marteaux-piqueurs et explosifs à fin de créer de véritables portraits creusés dans la roche.
.
.
.
.
.
.
.
source: kurier
er portugiesische Künstler Alexandre Farto zerstört um zu erschaffen. Er arbeitet mit Stemmeisen, Meißelhammer und Sprengstoff. Häuserfassaden und Mauern sind seine Leinwand, auf der er beeindruckende Porträts gestaltet. “Scratching the Surface” nannte er diese Serie, die ihn durch die Metropolen der Welt führte – von Shanghai über Moskau nach Los Angeles. Überall zieren Bilder von ihm die ein oder andere Straßenecke. “Ich zerstöre um etwas zu kreieren”, sagt er in einem Interview. Seine künstlerische Tätigkeit begann wie bei vielen Street Art-Künstlern mit Graffiti.
Ende der 1990er-Jahre begann der 1987 geborene Farto seine Karriere. Illegal mit dem Sprühen von einfachen Tags. VHILS nannte er sich damals. “Graffiti war für mich eine Sprache, ein Weg mich zu äußern und gab mir die Chance, meine Sicht auf die städtische Umwelt darzustellen.” Einige Jahre besprühte VHILS die Wände und Züge Portugals, bis es ihm nicht mehr reichte. In einem Interview mit der Zeit beschrieb er seine Entwicklung so: “Graffitis forderten mich nicht mehr ausreichend heraus. Sie kommunizieren in erster Linie untereinander und erschließen sich nicht einfach. Im Schablonieren habe ich einen Weg gefunden, mehr Menschen zu erreichen. Als ich mit dieser Technik vertraut war, habe ich mit dem Schnitzen begonnen. Der nächste Schritt war das Sprengen.”
Während andere Street Art-Künstler meistens auf relativ leicht entfernbare Farbe setzen, zerstört Farto seine “Leinwand” – erschwert die oft gewünschte Wiederherstellung. Deshalb beschränkt er seine Kunst mittlerweile auch auf Auftragsarbeiten oder nutzt Abbruchhäuser, auch wenn die Lebensdauer des Werkes dann sehr kurz ist. Er reizt die Grenze zum Vandalismus noch mehr aus, als es herkömmliche Street Art-Künstler machen. Genau mit diesem Konzept des Vandalismus spielt er, er zerstört um zu kreieren. Die meisten seiner Werke zeigen Porträts – teils bekannte, meistens unbekannte Konterfeis. Neben Hermann Hesse in Moskau und Angelika Merkel in Berlin (siehe Bilder), präsentiert er “Fremde, Alltagshelden, die in der Stadt leben.” Farto gefällt es, wie Städte ihre Bewohner prägen und umgekehrt die Bewohner ihre Stadt. “Daher ritze ich diese Menschen in die Stadt ein.”
Die Bilder von Alexandre Farto haben mittlerweile Fans in der ganzen Welt – einer davon ist Steven Spielberg. Für die von ihm produzierte Serie “Falling Skies” durfte Farto eine Spot drehen, indem er Serienfiguren durch eine Sprengung erschienen lies (siehe Videos). Um diesen Effekt zu erhalten meißelt Farto zuerst die Zeichnung in die Wand, bringt anschließend Sprengstoff auf die entsprechenden Flächen auf und verputzt das Ganze wieder. Durch die Sprengung erscheint das finale Bild. Gerade dieser kurze Augenblick macht für ihn die Faszination seiner Arbeit aus. Deshalb sieht er auch das verschwinden seiner Werke äußerst pragmatisch: “Du weißt immer, dass das, was du produzierst, morgen schon wieder verschwunden sein kann. Aber das gehört zur Stadt.”
.
.
.
.
.
.
.
source: jornalggn
Um dos destaques da street art contemporânea, o português Alexandre Farto explora materiais e espaços consumidos pelo tempo: paredes, metais, madeira. O resultado são imagens que renovam espaços urbanos, desafiam as barreiras tradicionais entre graffiti e obra de arte e conquistam galerias e exposições em Lisboa e Londres.
.
.
.
.
.
.
.
source: undermatic
Muchos de los que se consideran artistas urbanos se dedican a realizar algún tipo de pintada en fachadas y muros dentro de las ciudades, algunas de sus creaciones son simples, mientras que los que tienen más vena artística llegan a crear pequeñas obras de arte! Aquí un ejemplo.
Alexandre Farto es un portugués que entra dentro de lo que uno podía denominar “artista” porque sus creaciones son bastante buenas, pero además consigue que sean permanentes porque no las pinta, ni utiliza bombas molotov, sino que con la ayuda de un martillo las esculpe directamente sobre fachadas de edificios semi-abandonados. Lo cierto es que el ayuntamiento de su ciudad debería darle algún tipo de subvención, porque convierte calles feas en pequeñas galerías.
.
.
.
.
.
.
.
source: liveinternet
Такие ли вещи, какими они кажутся на первый взгляд? Может иногда нужно просто отойти, ведь большое видится издалека? Возможно, это просто полуразрушенная кирпичная стена. А может и частичка творчества художника Александро Фарто (Alexandre Farto), который зачастую подписывается псевдонимом Vhils.
.
.
.
.
.
.
.
source: atomlabor
Kunst durch Abbruch könnte man es nennen oder einfach eine extravagante Variante der Streetart.
Ob in Moskau, London, NY oder sonst wo auf der Welt , Vhils gräbt, hämmert, dängelt und sprengt seine Gesichter in Steinwände, Metallplatten oder Holz. Kernig !
.
.
.
.
.
.
.
source: moddreport
Duvarlara sokak sanatçıları tarafından yapılan büyük resimler ve illüstrasyonlar her geçen gün daha da artıyor. Bu sanatçılardan birisi olan Alexandre Farto bizi etkilemeyi çoktan başardı. Çünkü onun resimleri hem çok yaratıcı hem de çok anlamlı. Üstelik Farto’nun çizim yapması için duvarın pürüzsüz olmasına gerek yok. Yıkılmış bir duvardan bile uygun resimler çıkartabiliyor. Sanatçı popüler figürleri duvarlara işlemeyi seviyor.
İspanya, Norveç, Portekiz, Almanya ve Amerika gibi ülkelerde duvar resimlerini görebileceğiniz sanatçının sitesine buradan ulaşabilirsiniz.
.
.
.
.
.
.
source: bloggokin
Non siamo certo noi a scoprire oggi Vhils , nome d’arte di Alexandre Farto, giovane artista portoghese a cui si deve la brillante idea di utilizzare la tecnica dell’acquaforte (una delle tecniche più antiche dell’incisione) per realizzare le sue opere sui muri e pareti.
Per chi non lo sapesse, l’acquaforte è una tecnica calcografica molto diffusa consistente nel corrodere una lastra di metallo (zinco di solito; rame per grandi tirature, come nel passato) con un acido, per ricavarne immagini da trasporre su un supporto (fonte Wikipedia). L’artista portoghese, ha pensato che la stessa tecnica potesse essere riportata sui muri (quasi sempre fatiscenti) e che lo stesso acido potesse anche corrodere le pareti, dopo mesi e mesi di sperimentazioni su acidi, esplosivi, pareti e materiali diversi, oggi Vhils è uno tra gli street artist più conosciuti e affermati nel mondo, grazie anche ad una tecnica che difficilmente ripetibile da altri. Qui sotto potete trovare una ricca galleria di foto e il video realizzato della band portoghese degli Orelha Negra, nella realizzazione dell’ultimo videoclip insieme a M.I.R.I.A.M. Vhils, con la consulenza di Pirotec, si è dedicato alla creazione di tracce di esplosivo e ha scolpito due ritratti facendoli letteralmente detonare. Buona visione.
.
.
.
.
.
.
.
source: sina
墙上的艺术,作者Alexandre Farto, aka Vhils,葡萄牙街头艺术家,目前在伦敦。他在一些平淡的墙面上进行破坏,把墙面变成生动的艺术作品,真的很神奇!他把这种艺术形式带到了全球各地例如欧洲城市,莫斯科和纽约。Alexandre Farto Official Site
.
.
.
.
.
.
.
source: doope
今日の休憩動画はイギリスはロンドン在住のアーティストAlexandre Farto氏による、爆発によって壁を削り作品を作り上げるエッチングアートが出来上がる様をPVに利用した映像作品です。
これはインディーズのヒップホップユニットOrelha Negraの新曲”M.I.R.I.A.M. X Vhils”のPVで、jazzyな楽曲と超高速度撮影による爆発のスローモーション再生が現実感をぼやかせるエモーショナルな作品に仕上がっています。
今回は同手法を用いたAlexandre Farto氏の作品イメージを併せてご紹介。こちらも大変見応えのある素晴らしいイメージとなっています。実物が見たい!
.
.
.
.
.
.
.
source: varosban
A fenti munkák Alexandre Farto, művésznevén Vhils alkotásai. Jól látjátok, a művekhez az omladozó falak adják az alapanyagot, ennek lát neki a street art művész fúrógéppel, vésővel, kalapáccsal és egy kevés festékkel. Így: Az eredmény: a romos fal értelmet nyer, élet költözik bele, megelevenedik, és a város egyik dísze lesz. Pedig még akkor is csak rom. Lenyűgöző.
Gondolom egyértelmű, miért kezdtem erről beszélni az Egy nap a városban blogon. Budapesten is rengeteg hely van, ahol hasonló falakat találunk, és előreláthatólag még évekig állnak majd ugyanúgy. Teljesen világos mindenki számára, hogy a következő évek nem arról fognak szólni, hogy rendbevágjuk ezeket a házakat, és Budapest minden sarkon úgy tündököl majd, mint Prága belvárosa például.
De láthatjuk, van megoldás. Ahogy a romkocsmák kihasználták a foghíjtelkeket és a romos házak belsejét, úgy nyújthatna segítséget a fentihez hasonló street art Budapest homlokzatainak, tűzfalainak.. Olyan segítséget, ami nem az örökkévalóságnak szól, csak a felújításig vagy a bontásig tart, de addig legalább jó hatással van a környezetre.
Ne értsetek félre, nem a tagelőket védem, azokat, akik a saját névjegyükkel csúfítják el a várost, és illegálisan dolgoznak. Ők egy maroknyi ember/kölyök csak, Tarlós István főpolgármester nemrég egy közgyűlésen állította, hogy ezeket a graffitiket pár százan készítik, tömegesen csak néhány tucatnyian. Mindannyian láthatjuk, hogy az utóbbi években sikerült ezeket a tageket eltüntetni a belváros nagy részén, és ebben a Szeretem Budapestet Mozgalomnak is nagy szerepe van – most például több mint 6 millió forint értékben nyújtottak át adományt a BRFK-nak azért, hogy még erőteljesebben lépjenek fel az illegális graffitisek ellen.
De ahogy az egyik ajtón kizárjuk a városcsúfítókat, a másik ajtón be lehetne engednünk a művészeket. A városszépítőket.
Mondok egy példát. Itt van például a Király utca és a Vasvári Pál utca sarkán ez az épület (régebbi fotó, most is hasonlóan fest): Ha le is szedjük a tageket, még mindig van egy ocsmányul éktelenkedő romunk, aminek a tulajdonviszonya nem tisztázott, az önkormányzat nem nyúlhat hozzá, a tulajdonosok meg nem akarnak. Ide kellene beengedni pár Vhils kaliberű művészt, aki a legmenőbb épületet hozhatná létre belőle a Király utcában.
A Suppré Neopaint is szeretett volna kezdeni valamit az épülettel. Ők azok, akiknek többek között a Király utca-Kazinczy utca sarkán látható, tűzfalra fújt tájat, vagy a Nemzet Színészeit köszönhetjük a Rákóczi híd lábánál (további munkáik itt).
A jogi problémák miatt azonban ők sem tudtak mit kezdeni a házzal, úgy tűnik, kénytelenek vagyunk elviselni még egy ideig a látványt. Persze van még bőven olyan célpont, ami esetében könnyebb is megszerezni az engedélyt, vagy akár egy minimális hozzájárulást az önkormányzattól. A csapat már ki is nézte magának a Klauzál tér és Dob utca sarkán álló tűzfalat. Az önkormányzattal való, hónapokig tartó egyeztetés után úgy tűnik, pár hét múlva elkezdhetik a munkát.
Úgy döntöttem, hogy a tervezéstől a befejezésig végigkísérem a munkájukat, és beszámolok erről a blogon. Mert ezek adnak reális lehetőséget arra, hogy már a közeljövőben szebb legyen Budapest, hogy élményt adjanak a romok is, és ne kelljen időnként fanyalogva elfordítani a fejünket.
Sőt mint a csapat egyik tagja elmondta, ők is szeretnének előbb-utóbb Vhilséhez hasonló, falvéső munkákat kipróbálni. Szerintem remek lenne, egyedi arculatot adhatna Budapestnek.
.
.
.
.
.
.
source: mrdraft
طراح پرتغالی ساکن لندن، Alexandre Farto با خراشیدن دیوار، این پرتره های شگفت انگیز را خلق کرده است. او آثار هنری خود را علاوه بر گالری ها و آتلیه ها، در سطح خیابانهای شهر نیز به نمایش می گذارد. روش کار او چنین است که ابتدا طرح خود را با اسپری رنگ روی دیوار می کشد، و بعد شروع به خراشیدن و مته زدن دیوار در عمقهای متفاوت می کند. گاهی هم رنگ و سایه اضافه به قسمتهایی از دیوار اضافه می کند. علاوه بر کار روی دیوارها، او کارهایی را به همین شیوه بر روی بیلبورد و پوستر و یا فلز و چوب نیز انجام داده است.
.
.
.
.
.
.
.
source: bbq
Ja citiem ielu māksla asociējas ar graffiti, tad mūsdienās tā ir attīstījusies un tiek izmantoti dažādi līdzekļi, lai panāktu interesantus efektus. Portugāļu ielu mākslinieks Alexande Farto jeb Vhils par saviem darba rīkiem ir izvēlējies kaltus, āmurus un pat sprāgstvielas, lai no vecu ēku apmetuma veidotu portretus.